A N D R Á S   B Ö R Ö C Z

Sticks and Stones 

 

“Trees have long thoughts,” wrote Hermann Hesse a hundred years ago, “just as they have longer lives than ours.” The plum tree in András Böröcz’s Brooklyn garden has many long lives—it grows in the ground and is revived in a new series of sculptures.

​

Crooks, as they are tellingly titled, are constructed from sticks and stone-shaped wood elements to evoke the most basic devices used by humans. Full of twisted and sinuous forms, organic curves and kinks, their title describes the lack of straight lines and absent geometry, symbolically alluding to crooked and corrupt public figures in our daily lives. Crooks is a political metaphor and a performative play on tool-making traditions and histories of sculpture.

 

A gardener, performer, sculptor, draftsman, builder, and collector of both plants and objects, Böröczcrafts things and narratives both in his studio and garden. Since the 1990s, wood has been his primary material. Carving and constructing his work from branches, sticks, and an array of readymade wooden objects like plunger handles, pencils and chairs, he uses tools of making and living as models and raw materials.

​

In Crooks, he cleaned, smoothed and punctured the pruned branches of his plum tree, then joined them with carved and polished spherical wood parts and found objects such as slate boards, folding rulers, and tar paper. The carved wood pieces suggest stones, pebbles and various body parts—hearts, heads and buttocks—and form erotic and amusingly absurd juxtapositions with the repurposed sticks and objects. Whether on the wall, or suspended from the ceiling as animated mobiles that respond to the currents of air, the multipart structures often appear like drawings made of lines of varying thickness extended in space. A theater of figures and objects, the individual works in Crooks refer to histories of art and labor, objects of daily life, animals and religious symbols. Böröcz’s set of imaginary characters includes a Sleeping Venus and Laocoon, a Drumstick and a Chromosome as well as the social hierarchy of rods spanning from a shepherd's staff to pastoral croziers and the papal ferula.

​

Crooks prompts us to rethink the boundaries between tool and sculpture, craft and artifact. Marked by a radically democratic approach to things and their making across history, Böröcz’s work is in conversation with Neolithic tools as well as with Constantin Brancusi’s strategic play on bases as objects, Alberto Giacometti’s board game structures, Alexander Calder’s mobiles, and Isamu Noguchi’s quasi archeological objects. A work of visionary filiations, Crooks is also a familial project—it is intimately connected to the artist’s shepherd’s staff collection and to the wood carvings of his late father.

​

Entangled objects and strands of time, Böröcz’s stick sculptures commemorate the plum tree that engendered their making and connects human labor to the work nature performs on its own.

 

____________

​

Botok és Kövek

 

“A fáknak hosszú gondolataik vannak,” írta száz évvel ezelőtt Hermann Hesse, “ahogyan az életük is hosszabb, mint a miénk.” A Böröcz András brooklyni kertjében álló szilvafának sok és hosszú élete van—a földben nő, de a művész új szobraiban is megelevenedik.

​

A botokból és kő-alakú fa elemekből álló Görbék (Crooks) az emberiség legősibb eszközeit idézik. A sorozat címe a munkák csavart és kanyargós formáit, organikus görbületeit, az egyenes vonalak és a geometria hiányát írja le, de szimbolikusan a mindennapi életünkből ismerős görbe és szélhámos közéleti szereplőkre is utal. A Görbék (Crooks) politikai metafora és performatív játék az eszközkészítés hagyományairól és a szobrászat történetéről.

​

Böröcz kertész, performer, szobrász, rajzoló, és építő munkás, növények és tárgyak gyűjtője, aki műtermében és kertjében dolgokat és történeteket fabrikál. Az 1990-es évek óta a fa az elsődleges anyaga. Munkáit ágakból, botokból és kész fa tárgyakból—vécépumpa nyelekből, ceruzákból és székekből— faragja és építi, a tárgykészítés és az élet eszközeit modellként és nyersanyagként is használva.

​

A Görbék (Crooks) sorozat munkáiban a szilvafa metszett ágait lehántotta, csiszolta és kilyuggatta, majd faragott és polírozott gömb-alakú fa elemekkel és talált tárgyakkal, palatáblákkal, colostokkal és kátránypapírral illesztette össze őket. A köveket, kavicsokat és különböző testrészeket—szívet, fejet és feneket—idéző faragott fadarabok erotikus és mulatságosan abszurd formákat alkotnak az újrahasznosított botokkal és tárgyakkal. Akár a falon vannak, akár a mennyezetről lógó, a levegő rezgéseire mozduló mobilok, Böröcz komplex tárgyai gyakran tűnnek úgy, mintha térbe vetített, váltakozó vastagságú vonalakból álló rajzok lennének. A Görbék (Crooks) sorozat színpadi figuráit és tárgyait alkotó szobrok a művészet és a munka történetére, a mindennapi élet tárgyaira, állatokra és vallási szimbólumokra utalnak. A képzeletbeli figurák sorában szerepel Alvó Vénusz és Laokoón, Csirkecomb és Kromoszóma, de a faragott botok a pásztorok kampós botjától a püspökbotig és a pápai feruláig ívelő társadalmi hierarchiája is megjelenik.

​

A Görbék (Crooks) sorozat újragondolja a szerszám és a szobor, a kézművesség és a műtárgy közötti határokat. A tárgyakat és készítésük történetét radikálisan egyenjogúnak tekintő Böröcz munkái párbeszédben állnak a neolitikus szerszámokkal, Constantin Brancusi köznapi tárgyként használt talapzataival, Alberto Giacometti társasjáték szobraival, Alexander Calder mobiljaival és Isamu Noguchi régészeti leletekre emlékeztető műveivel. A választott rokonságokon túl a Görbék (Crooks) igazi családi munka, amely szorosan kapcsolódik Böröcz pásztorbot gyűjteményéhez és édesapja faragott fa tárgyaihoz is.

​

Böröcz pálca és bot szobrai egymásba fonódó tárgyak és időszálak—emléket állítanak a szilvafának, amelyből létrejöttek és egyesitik az ember kétkezi tevékenységét a természet munkájával.

 

​

Ágnes Berecz